Én csak gyógyítok, aki meggyógyít: Isten. Ambroise Pare   


Dr. Alexander Sztrasnij
természetgyógyasz
Rendel: Pécs,
Őz utca 3/b
 Tel.: 72/214-084  30/314-3-314

Főoldal

   
Dr. Alexander Sztrasnij     
 
 
________ Természetgyógyászat ________
Ép testben ép lélek

Egy orvos-térmészetgyógyász titkai


SHL kiadó 1999, 2003, 2005  Alexandra kiadó 2011

 

Tartalom  Megbetegedtem   Hogyan keletkezik a betegség  Öngyógyítás: Diéta  A szervezet megtisztitása  Fitoterápia   Fizikoterápia  Akupresszúra   Bioenergia  Jóga    Autotréning   Elugrom a természetgyógyászhoz   Diagnosztika   Gyógyítás: Akupunktúra   Masszázs    A csontkovácsnál   Pszichoterápia   Homeopátia    A bioenergetikusnál  Zeneterápia
 


A könyv megvásárolható
az Alexandra kiadóban
vagy könyvesboltokban

Az alternatív diagnosztika

                         Íriszdiagnosztika
                       Reflexdiagnosztika
                      Energodiagnosztika

A gyenge tudású orvos kikérdezi, megnézi, megtapogatja és megszagolja a beteget.
A közepes tudású orvos megnézi és megtapogatja a beteget.
A nagy tudású orvosnak elég egyetlen pillantás.
                                                                           Keleti bölcsesség

    A hagyományos orvostudományban a diagnosztika a betegség megállapítását jelenti. A rendelőintézetben Önt szemrevételezik, kikérdezik, megtapogatják (elnézést: tapintás útján megvizsgálják), meghallgatják (auszkultációt végeznek), megmérik a vérnyomását, megnézik a térdreflexét. Attól függően, "hol fáj", Önt röntgenre küldik, beutalják felülvizsgálatra, EKG-t, ultrahang-felvételt készítenek, szükség esetén beutalják a szemészhez, nőgyógyászhoz, ortopédushoz és más szakorvoshoz küldik, sőt diagnosztikai jellegű hasfali metszést, mágneses rezonancia-vizsgálatot is végezhetnek, stb. A kivizsgálás végeredményeként az orvos köteles konkrét diagnózist (kórképet) felállítani: szív-elégtelenség, gyomorfekély, krónikus hasnyálmirigy-gyulladás és így tovább. És bárhogy is szapuljuk az orvostudományt, az esetek túlnyomó többségében a diagnózisok helytállóak.
    A természetgyógyászatban viszont mindössze háromféle diagnosztikai eljárás van: az írisz-, reflex- (a test erővonalainak, a fülkagyló, talp, nyelv és tenyér pontjainak vizsgálata) és a bioenergetikai diagnosztika (az aura, a csakrák és az egyes szervek vizsgálata). Emellett, természetesen jelen van a szemrevételezés és a kikérdezés. Aki ért hozzá, kínai pulzusvizsgálatot, diagnosztikai hipnózist, kinetikai tesztet, szaglással történő vizsgálatot és egyéb vizsgálatokat is végez.
    Azonban, először:
   Kizárólag alternatív módszerekkel hiteles diagnózist felállítani lehetetlen.
   Tisztelt betegek! Ha a Voll-diagnoszta azt mondja Önöknek, hogy vírusok vannak a májukban, az energetikus kezdődő méhrákot diagnosztizál, az írisz-diagnoszta pedig követ "talál" az epehólyagjukban, maximum 30%-ban higgyenek nekik, ellenőrzésképpen pedig menjenek el hagyományos kivizsgálásra.
    Másodszor:
   Az alternatív gyógykezeléshez konkrét diagnózis nem szükséges.
   A természetgyógyász nem a koszorúér elmeszesedést, gyomorfekélyt vagy krónikus hasnyálmirigy gyulladást gyógyítja, hanem azokra az eltorzult energetikai folyamatokra hatnak, amelyek az adott betegséget kiváltották. Ezért a gyomorhuruta reflexterapeuta megfogalmazása szerint "csi-túltengés a gyomor erővonalában és elégtelenség a hármas hőképző tevékenységében". A bioenergetikus ugyanezt így nevezi: "rés a manipura csakrában". Az írisz-diagnoszta pedig ezt vonja le: "genetikai gyomor-gyengeség valószínű szövetkárosodással".
   Ezek szerint az alternatív gyógyászatban nem is szükséges a diagnosztika?
   Ez már a természetgyógyász munkastílusától függ. A javasasszonyoknál például az egész diagnosztika abból áll, hogy "mögszállotta a gonosz"; a csoporttal dolgozó szuggesztológusnak gyakran fogalma sincs, "kinek mije fáj"; a Fülöp-szigeti kuruzslók úgy "húzzák ki a betegséget", hogy eközben azt a fáradságot sem veszik, hogy kiderítenék, mit is "húznak ki" tulajdonképpen.
    Más esetekben a diagnosztika csak magának a természetgyógyásznak kell. A bioenergetikus például a tenyerével "vadászik" a kóros impulzusokra és ezeket úgy semmisíti meg, hogy egy szót sem szól a betegnek arról, mire lelt. A homeopata nem a diagnózis, hanem a beteg személyisége alapján válogatja össze a készítményeket, s nem mondja meg a betegnek, mit is gondol annak személyiségéről (még megsértené vele!).
    A természetgyógyásznak azért kell feltétlenül áttérnie a "diagnózisban való gondolkodásra", hogy
    a) ne okozzon kárt a betegnek azzal, hogy elmulaszt valamit, ami sürgős műtétet vagy gyógyszeres kezelést igényel;
    b) ne "hármas hőképzőről" beszéljen, hanem érthető nyelven kommunikáljon a beteggel.
   A természetgyógyászatban a diagnosztika lényege, hogy megtudjuk azt, ami már nem egészség, de még nem jelentkezik betegség formájában.
   A probléma az emberiség orvostudományi ismereteinek korlátozott voltában rejlik. A mindenki által ismert betlehemi kisded születése után, a második és harmadik évezred fordulóján bárhogy is próbálják feltárni a fiziológusok a virágpor és az immunrendszer közti konfliktust, ami az allergiás asztmát okozza; vagy pedig a sztreptokokkusz és a szív, valamint az izületek közti konfliktust, mindezek a vizsgálatok édeskeveset nyújtanak a gyakorló orvosnak. Az orvostudománynak a jövőben is folytatnia kell a válaszok kutatását sok megoldatlan kérdésre. A természetgyógyászatban viszont nem is annyira a betegség okainak meghatározása a fontos (leggyakrabban ez nem is lehetséges), hanem inkább a beteg önszabályozó képességének, lényegében öngyógyulásának a megállapítása.
    Ha Ön megajándékozta az Úr az önszabályozás képességével, akkor nincs szüksége természetgyógyászra. Az ilyen emberekről szokták mondani, hogy "még sohasem volt táppénzen".
    De ha mégis úgy érzi, segítségre van szüksége, ez azt jelenti, hogy a szervezete egyedül nem képes megbirkózni a betegségekkel. És ez esetben a természetgyógyásznál történő kezelés az Ön számára nem külső beavatkozás, hanem saját önszabályozó folyamatainak katalizátora lesz.
    Most viszont térjünk vissza a három alternatív diagnosztikai eljáráshoz.

          Íriszdiagnosztika

    Az íriszdiagnosztika a szem szivárványhártyája alapján állít fel diagnózist. Ez a hártya adja meg a szem színét. Habár a pásztorok már évszázadokkal ezelőtt is a juhok, tehenek, lovak és más háziállatok "szeméből" sejtették meg azok betegségeit, az "embergyógyászatban" ezt a módszert viszonylag nem régóta, mindössze néhány évtizede alkalmazzák.


    Hogyan készül "szem alapján" a diagnózis?

    Az írisz, vagyis a szivárványhártya az emberi szervezet legérzékenyebb része. Ezért az örökletes tényezők, belső szervi megbetegedések, toxikus anyagok, stressz helyzetek különböző nyomokat, jeleket hagynak rajta. A diagnoszta egy különleges műszerrel, a sztereómikroszkóppal e nyomok vizsgálata alapján következtetni tud a szervezet állapotára.
    A vizsgálat elve a következő. A szivárványhártya minden egyes része valamilyen – eddig még egészen ki nem derített – módon kapcsolatban áll a belső szervekkel. Hogy melyik rész melyik szervvel kapcsolatos, tisztán tapasztalati úton határozták meg a különböző betegségben szenvedő páciensek vizsgálata során. Ez idáig nincs egységes sémája annak, hogyan vetülnek ki a belső szervek a szivárványhártyára. Azonban van ennek egy egyszerű változata, amelyet sikeresen alkalmazok immáron több éve. Hogy elképzelése legyen róla, ezt ajánlom az olvasó figyelmébe.
    Ha a szivárványhártyán valamelyik szervünk zónájában lakunák ("gödröcskék"), pigment-foltok (sötétebb színű felületek) vagy más jelek vannak, amelyek eltérnek a hártya többi részétől, akkor ebből azt a következtetést vonjuk le, hogy az adott belső szervben valami nincs rendben. Lelkes kutatók hatalmas statisztikai anyagon végzett számításokkal meghatározták, milyen jeleknek felelnek meg a gyulladás, a fekély, a vérkeringési rendellenességek és mely jelkombinációk utalnak leggyakrabban rák betegségekre.


        Hogyan válasszuk meg az íridológust?

    Íriszdiagnosztikával boldog-boldogtalan foglalkozik. Jó szakember azonban csak orvos lehet, méghozzá nem szemorvos, hanem minél szélesebb profillal, annál jobb. És, természetesen, szükséges, hogy ez az orvos szaktanfolyamot végezzen.
    Azonban a legfontosabb, hogy az írisz-diagnosztának fejlett absztrakt gondolkodása legyen. Miért? Mert a mikroszkóp lencséjében látható kép értelmezése sokkal bonyolultabb feladat, mint például a kardiogramé.
    Az írisz-diagnosztikai vizsgálat gyakran olyan, mint az állatorvosi rendelés – a beteg ugyanis hallgat, akár a beteg ló. Vagy a partizán a vallatáson. Ellentétben a lóval és a partizánnal a mi páciensünk még gúnyosan mosolyog is. Rá van írva az arcára, mit gondol: "na, próbáld csak kitalálni, milyen betegségben szenvedtem egész életemben". Ez azonban csak a kezdet. Az írisz-diagnosztikai vizsgálat végén azonban gyakran meg vannak rökönyödve az emberek: "hogy tudta a szememből megállapítani, hogy migrénem van, hogy három éve jobboldali petefészek-gyulladásom volt, hogy édesanyám a szívével bajlódott?
    Másrészt viszont, a betegségek távolról sem mindig hagynak nyomot a szivárványhártyán. Az agyvérzésben megbénult ember "agyzónája" akár olyan tiszta is lehet, mint egy kisgyermeké. A húsz éve dohányzó "tüdőzónája" akár olyan folt nélküli is lehet, mit a római pápa hírneve. Mindez arra int bennünket, hogy a írisz-diagnosztika eredményeivel óvatosan kell bánnunk.

        Mit tud megállapítani az íriszdiagnosztika?

    Jól kivehetőek a gerinc, gyomor, szív, petefészek és prosztata megbetegedései, de rosszul látszik a cukorbetegség, asztma, reuma, s ami a legfontosabb -- hisz ez az egyik fő kérdés, amit Ön fel kíván tenni az írisz-diagnosztának -- írisz-diagnosztikával nem lehet megállapítani a rosszindulatú daganatok meglétét vagy hiányát.
    Mindazonáltal, mégiscsak javasolnám Önnek, ha többször nem is, de legalább egyszer menjen el egy ilyen vizsgálatra. Rövid idő alatt, minden szokásos és hosszadalmas procedúra nélkül mégiscsak hozzávetőleges képet kap arról, milyen állapotban vannak belső szervei, az ideg- és immunrendszere. Az írisz-diagnosztikai vizsgálattal néha olyan betegségeket is ki lehet mutatni, amelyek szokványos módszerekkel nem észlelhetők, illetve tünetmentesen zajlanak le. Néha az is megtudható, milyen kihatással vannak jelenlegi egészségi állapotára korábban elszenvedett betegségei, genetikailag mire fogékony, azaz milyen betegségektől kell a jövőben óvakodnia, illetve hogyan kerülheti el őket. Tehát jó módszer a betegségek megelőzéséhez, az öngyógyito képesség fejlesztéséhez. Az írisz-diagnosztika képes kimutatni, hatnak-e szervezetére a stresszhelyzetek, a toxikus anyagok vagy a szedett gyógyszerek, egyáltalán szükséges-e gyógyszert szednie vagy jobb, ha természetes módszerekhez fordul. Végül, ha érdekli, a szivárványhártya segítségével körülbelül meghatározható, hogy meddig fog élni.
    A vizsgálat után az írisz-diagnoszta általában rengeteg tanáccsal látja el a beteget. Szükség esetén otthoni gyógymódot ír fel neki, vagy ha valami gyanúsat talál, más szakorvoshoz utalja.


    Mit fedethetünk fel, ha a tükörbe nézünk?

    Nem sokat. De valamit azért mégis. Ha Ön veszi a fáradságot és a tükörben megvizsgálja a szemét, pláne, ha nagyítóval, akkor a következőket tudhatja meg.
    Ha világos a szeme színe, akkor nem eléggé védett az éles napfény ellen. Ez egyik oka lehet az idegrendszer felfokozott állapotának -- ingerültség, álmatlanság, fáradtság. Jó, ha rászoktatja magát, hogy napfényes időben sötét szemüveget visel.
    Ha sötét a szeme színe, az előbbivel ellentétben, kevés fény és napenergia jut az agyba. Ez különösen a rövid nappalok idején, ősszel és télen érezteti hatását. Okozója lehet ez a fáradékonyságnak, depressziónak, lassú anyagcserének is. Ön helyesen cselekszik, ha a novemberi locspocs és a januári hó nélküli időszakban ginzeng gyökeret vagy más természetes stimulálókat szed.
    Ha a szeme színe több szín keveréke, akkor igen valószínű, hogy szüleinek vagy közeli hozzátartozóinak szeme színe nem egyforma. Ilyen esetben Ön a gének felét édesanyjától, másik felét édesapjától kapta. Hogy melyik felét? Természetesen a jobbikat.
    Ha a szivárványhártyája nagyon tömör, Ön szerencsés ember -- ez a kiváló öröklési sajátságok, a fokozott szívósság, erős immunitás jele. Betegségből, műtéti beavatkozás után nagy valószínűséggel gyorsan és teljesen felépül. Nagy a valószínűsége, hogy 80-85, de lehet, hogy 90 évig is elél.
    Ha a szivárványhártyája nem nagyon tömör, akkor Ön picit kevésbé szerencsés. De csak egy picit. Öröklési sajátosságai viszonylag jók, szívóssága esetenként változik, immunitása rendszerint megbízható. Viszont nagyobb pszichikai és fizikai terheléseknél előfordulhatnak ideges kitörések, túlzott ingerlékenység, fejfájás, szívtáji fájdalmak, az egyes szervekben görcsök, depresszió. Betegségből való vagy operáció utáni felépüléskor rászorul az orvosi segítségre. Amennyiben viszont kiegyensúlyozott az életvitele, ha "nem hagyja cserben egészségét", akkor különösebb probléma nélkül elélhet 75-80 évig.
    Ha szivárványhártyája laza szerkezetű, a rostok hasítottak és köztük sok a "lyuk", akkor Ön kevésbé szerencsés, mint azok, akiknél tömör az állaga. Ez a gyenge immunitás, nem túl nagy szívósság tünete. Még a jelentéktelenebb terhelések és stressz hatások is ideges kitöréseket, pszichoszomatikus megbetegedéseket válthatnak ki. Ennek ellenére van esélye arra, hogy eléri a 70-75 évet.
    Ha szivárványhártyáján köröket vagy félköröket lát, akkor Ön olyan érzékeny ember, aki negatív emóciókat, sérelmeket, feszültségeket rejt magában. Tulajdonképpen ettől az állandó pszichés feszültségtől károsul az ideg- és keringési rendszere, s különböző görcsökre hajlamos.
    Ha a szivárványhártya szélén, legtöbbször annak felső részén fehér színű ív látható, az annak biztos jele, hogy önnek érelmeszesedése van.
    Ha a szivárványhártya valamely részén foltok vagy más, az alaprajzolattól eltérő jelek vannak, akkor szíveskedjék megtekinteni fenti ábránkat, mely a belső szervek szivárványhártyára történő kivetítését mutatja, és próbálja megállapítani, "melyik szervben" vannak ezek a foltok. Nincs kizárva, hogy az adott szervben "valami gubanc van". Feltevéseit a reflexdiagnosztika segítségével tudja ellenőrizni.

 

    Reflexdiagnosztika

    A reflexdiagnosztika nem a reflexek, hanem az erővonalak mentén haladó bioenergia-folyam mérésével foglalkozik. E módszerrel – csakúgy, mint a többi alternatív eljárással – diagnózist nem lehet készíteni. Az viszont feltételezhető a segítségével, a szervezet mely részében helyezkedik el a konfliktus.
    Az erővonalak alapján történő diagnosztika bonyolult és speciális előtanulmányokat igényel. Ezért nem megyünk bele a részletekbe. Mindössze azt jegyzem meg, (olykor drága) berendezés segítségével is, meg anélkül is elvégezhető.
    Az "Akupresszúra" című fejezetben már tetszett látni a fülkagylónak ezt az ábráját. Azért kívánok újra emlékeztetni rá, mert a segítségével az olvasó nemcsak a fülpontok masszázsát végezheti el, hanem diagnosztizálhat is.
    Hogyan? A következőképpen. Gyakoroljon nyomást sorban a megjelölt pontokra ujjával, ceruzaheggyel vagy más eszközzel. Ha valamelyik szervünk fülpontja fáj, az adott szervben valami nincs rendben. Hogy konkrétan mi, azt még a szakember sem tudja pontosa. Tovább kell folytatni a "kutatást". Ha viszont nem fáj az adott fülpont, az azt jelenti, hogy a vele kapcsolatban álló szerv "nyugodt". Saját magunkon tükörben ezt nehezen tudjuk elvégezni, ezért rokonaink, ismerőseink közül kérjünk meg valakit arra, nyomkodja meg sorjában fülpontjainkat. A lényeg, hogy azonos erővel történjenek a nyomások. 
   Ugyanezen az elven történik a talp-diagnosztika is, ahol szintén megvannak az egyes szervekkel kapcsolatban álló zónák. A talpzónák fájdalmas volta ugyancsak a velük kapcsolatos szervek rendellenességeiről tanúskodik.
    Hiteles-e ez a diagnosztikai eljárás? A többi alternatív módszerhez hasonlóan – nem nagyon. Az ily módon nyert információnak csak mintegy 50 %-ban lehet hinni. Tehát igen is, meg nem is.
    Testünk elülső felületén is vannak ilyen diagnosztikai pontok. Ellentétben fülünkkel és talpunkkal, ezek az energetikai erővonalakkal állnak kapcsolatban. A törzs diagnosztikai pontjai alapján azonban Ön nem tudna diagnosztizálni. Egyrészt, tapasztalat nélkül – még ha részletesen le is írnám, hol találhatók – nehezen találná meg őket, másrészt, e pontok állapotát nem a páciensnek, hanem a reflexológusnak kell ismernie ahhoz, hogy meghatározhassa, melyik erővonalat kell tűvel aktivizálni, s melyiket tehermentesíteni.
    Manapság Európa-szerte divatos az R. Voll-féle elektroreflex-diagnosztika, mely tulajdonképpen a reflexológia és a homeopátia egyesítéséből keletkezett. A műszerek segítségével a diagnoszta nem csupán a szervezet egyes alrendszereinek energetikai rendellenességeit állapítja meg, hanem meghatározza – de nem a betegség, hanem a beteg számára megfelelő -- gyógyszert is. Ráadásul a vizsgálat során a gyógyszert nem szükséges bevenni, elegendő kézben tartani a felhevített üvegkapszulát.
    Hiteles-e a Voll-féle metódus? Bizonyára nem jobban, mint az összes többi. Viszont hatékony, hisz nemcsak a gyógyszer, hanem a szuggesztió is kifejti hatását. A fontos, hogy a gyógyszerek kipróbálása közben a páciens megfigyelheti, elmozdul-e a műszer mutatója vagy sem. Látja, reagál-e az ő szervezete a különféle készítményekre. Attól, hogy pontosan azt a gyógyszert kapja, amelytől szervezete elmozdította a mutatót, meggyőződik a gyógyszer hatékonyságában, s ez rendkívüli módon mobilizálja az önszabályozási folyamatokat.
    Ez a módszer azonban csak avatott kézben működik jól. Az eredmény nagyon függ az orvos személyiségétől, attól, hogyan tudja értelmezni a kapott eredményeket, s hogy mennyire alapos. A vizsgálat minimum egy órát igényel, habár sok "diagnoszta" enged a csábításnak és "belefér" 15 percbe is, mondván: "hogy a többi betegnek ne kelljen sokat várnia".
 

                                                           Energodiagnosztika

    Ahhoz, hogy a villanyszerelő megállapítsa egy vezeték jellemzőit, nem kell levennie a szigetelést. Műszer segítségével a vezeték körül levő elektromágneses tér alapján is elvégezhető. Az élőlények körül is van ilyen gyenge, aurának nevezett, elektromágneses tér. Az aura rendellenességeinek észlelése alapján a bioenergetikus következtetéseket von le a szervezet belső harmóniájának megbomlását illetően.

       Hogyan történik mindez?

    Az energodiagnosztikának különböző módozatai vannak. Van, aki a gyenge jeleket tenyerével észleli jobban, másoknak ehhez egy fémkeret szükséges, ismét másoknak az is elegendő, ha csak rápillantanak a betegre. Jómagam 12 éve foglalkozom bioenergetikával. A diagnosztizálást azonban nem tanultam meg rögtön. Ez nem könnyű, mert olyan érzéseket kell "elkapni", amelyeket általában nem észlel az ember.
    Megpróbálom legalábbis körülbelül leírni, mit tesz Önnel a bioenergetikus vizsgálat közben.
    A biooperátor mindenek előtt "kikapcsolja magát" a külvilágból – az ablak alatt elhaladó autók zajától, az ajtó mögül beszűrődő beszélgetéstől, a szobán hallható óra ketyegésétől. Ehhez meg kell tanulnia, hogy önmagát gyorsan félhipnotikus állapotba hozza. Megesik, a páciens ezt gondolja a csukott szemmel mellette ülő diagnosztáról: "félig alszik szegény, biztosan nagyon elfáradt".
    Ha etikusan jár el, ezt követően a biooperátor magában felteszi a kérdést: "Megengedi-e ez az ember, hogy diagnosztizáljam?" Értelmetlen volna fennhangon feltenni ezt a kérdést, hiszen ha Ön eljött a rendelésre, természetesen igennel felelne rá. Valójában azonban Ön önkéntelenül bezárkózik energetikai csigaházába és senkit sem akar oda beengedni.
    Amennyiben a magában feltett kérdés után a bioenergetikus nem érez ellenállást a páciens részéről, maghatározza aurájának határvanalait és összetevőit – a mentális, asztrális, éter-testeket, megállapítja , szimmetrikus-e az aura vagy sem, vannak-e benne "gödrök" vagy felesleges "kidudorodások".
    Ezután tér át a csakrákra és megállapítja, közülük melyikben több, melyikben kevesebb az energia a kelleténél.
    Ekkor következik az utolsó szakasz, a belső szervek vizsgálata. A biooperátor lassan végigviszi tenyerét a páciens teste fölött, attól néhány centiméternyire, s figyeli, a hőmérsékletet. Ahol kissé magasabb, ott valami gyulladásban van, ahol pedig hűvösebbet érez a tenyerével, ott hegesedés, sőt daganat is lehetséges. Ha a képzeletbeli gerincoszlop, amelynek mentén a biooperátor tenyere halad, mintegy karcolja az ujjait, ez annak elmeszesedését jelenti. Más betegség esetén a bioenergetikusnak "hangyázik" a tenyere, érzi a test vonzását, illetve taszítását. Mindezt mintegy valószínűtlenül, intuitíve észleli a biooperátor. A hideg és meleg-érzet tulajdonképp nem a tenyér hőreceptorainak érzése, hanem az intuitív központ, az adzsna csakra, vagyis a "harmadik szem" reakciója.
   Az energodiagnosztika az általában nem észlelhető érzések érzékfeletti befogadása.
    És mit érez ezalatt Ön?
    Valószínűleg semmit. A biooperátorok egy része fémkerettel a kezében szokta végezni a vizsgálatot. Mire kell a fémkeret? Könnyebb vele a vizsgálat. Miközben Ön azt látja, hogy a biooperátor hol elölről, hol hátulról közelíti Ön felé a fémkeretet, nem hallhatja, amint kérdéseket tesz fel magában, melyekre a kerete igennel vagy nemmel válaszol. "Van-e májkárosodás?" – mire a keret elfordul – "Van". "Gyulladás?" – a keret nem fordul el, tehát nem gyulladás. "Tudok-e segíteni ezen az emberen?" – a keret el fordul, tehát igen. Ha nem fordul el a keret, az erkölcsös bioenergetikus másik természetgyógyászhoz utalja a beteget. Az etikátlanul viselkedő szakember viszont nem szól semmit, hanem mégiscsak "megpróbálja" tovább kezelni.
    Az energodiagnosztika sajátos típusát alkotja a "tisztánlátás". A "tisztánlátó" bioenergetikusnak nincs szüksége fémkeretre, sőt diagnosztikai eljárásra sem. Ő "anélkül is lát" mindent. A kedves olvasó talán látta a televízióban, hogyan diagnosztizál a XX. század egyik legfenomenálisabb jósnője, a bolgár Vanga. Vaksága miatt a helyiségbe belépő személynek csak a problémáiról, betegségeiről, életének korábbi eseményeiről, s arról beszélt, ami valószínűleg a jövőben fog történni a vizsgált személlyel.
    Igaz mindez vagy csak kitalálás? Bűvészmutatvány vagy más ördögi trükk? Sem ez, sem az, hanem – talentum. Az ilyen képességekkel való rendelkezés Isten különleges adománya. A természetgyógyászok közül sokan rendelkeznek-e ezzel a tehetséggel? Nem, nem sokan.
    A "tisztánlátó" műszó természetesen nem túl szerencsés. Nem fejezi ki a folyamat lényegét, mert mint ahogy már kiderítettük, az extraszenzuális ember, először is, nem "lát", hanem érez, másodszor, érzései távolról sem "tiszták". Ellenkezőleg, homályosak. A vizsgált személytől érkező rezgésekből azonban intuitíve pont a legjellemzőbbeket választja ki, amelyekkel célba talál. Erre nincs jobb kifejezés, tehát aligha lenne jó a nehézkes "intuitív érzékelést" használni. Mert ez esetben a "tisztánlátó" jósnőt "intuitíve érzékelő" természetgyógyásznak neveznék, ami ugyan sokkal pontosabb, de a betegek szemében lerombolná mágikus jellegét, nimbuszát. Végülis, ugyebár, valamennyien intuitíve érzékelünk.


        Mennyire hiteles az energodiagnosztika?

    Legnagyobb sajnálatunkra, az esetek többségében semennyire. Az egyes biooperátoroknál eltérő érzékelések realizálódnak, s ezeket mindegyik a maga módján értelmezi. Összességében a bioenergetikusok diagnosztikai következtetéseire oda lehet és oda is kell figyelni, de ezeket semmi esetre sem szabad teljesen komolyan venni. Mindezt az alábbi megfigyelés is alátámasztja.
    1997-ben Magyarországon megjelent a törvény, mely kötelezi a természetgyógyászokat a megfelelő engedély beszerzésére. Korábban semmiféle engedélyre sem volt szükség. A vizsga előtt bennünket, mintegy húsz praktizáló bioenergetikust kétnapos előkészítő szemináriumra hívtak be. Egyebek közt részt kellett vennünk egy előzetes diagnosztizáló vizsgán. Egyikünket kijelölték "kísérleti nyúlnak", míg a többieknek meg kellett őt vizsgálniuk és egy papírra le kellett írniuk a diagnózist.
    Mit sikerült megállapítanunk? Az ég adta világon mindent. Amikor összeszedték a papírjainkat, kiderült, hogy a vizsgált "páciensről" mintegy ötvenféle kórkép született, melyek túlnyomó többsége soha nem létezett az illetőnél, és valószínűleg nem is fog. Ismétlem, csoportunk nem kezdő, hanem praktizáló természetgyógyászokból állott.
    Pár nappal később azonban a vizsgán már más volt a szituáció. A vizsgáztatók, akik között szkeptikus orvosok is voltak, a vizsgára beidézték betegeiket is, hogy megteszteljék diagnosztikai képességeinket. Így persze pontosan tudták, miben szenvednek betegeik. Mi viszont nem tudtuk. Kérdéseket nem lehetett feltenni. Ennek ellenére, többségünk "ötösre kitalálta", kinek mi a betegsége és megkapta az áhított működési engedélyt.
    Hogyhogy így történt? Hogy történhetett, hogy ugyanazok a természetgyógyászok egyszer felsültek, másszor pedig nagyszerű eredményt produkáltak?
    A bioenergetika – akárcsak az élsport – olyan tevékenység, amely az emberi lehetőségek határán mozog. Ha rossz formában van az ember, rossz eredményeket hoz. Ha viszont jó kondícióra tesz szert (mint csoportunk a próbavizsgát követő rendes vizsgán), fényes sikert ér el.
    Mire is hoztam fel ezt a példát? Arra, hogy még a jó bioenergetikus is – mint bármely ember – csak ritkán van "csúcsformában". Dolgozni viszont minden nap kell. Még ha a bioenergetikus egy halomnyi diagnózist hord is össze magának, akkor se essen pánikba. Valószínűleg csak enyhén túloz az illető.
    Különben is, honnan veszi Ön, hogy pont egy természetgyógyászt keresett fel? Netán sugárzik róla a tekintély? Ó, értünk mi ahhoz. Vagy nagy a pacientúrája? Ügyes fickó, jó reklámszervező. Esetleg lenyűgöző gyógyászati eredményei vannak? Akkor tényleg pompás fickó. Ha másokon tudott segíteni, akkor Önnek is fog.

Tovább                 

 


Dr.Alexander Sztrasnij
 
_______________  Természetgyógyászat  _______________
Ép testben ép lélek

___________________________

Tartalom  
Megbetegedtem   Hogyan keletkezik a betegség  Öngyógyítás: Diéta  A szervezet megtisztitása  Fitoterápia   Fizikoterápia  Akupresszúra   Bioenergia   Jóga    Autotréning   Elugrom a természetgyógyászhoz   Diagnosztika   Gyógyítás:  Akupunktúra   Masszázs    A csontkovácsnál   Pszichoterápia   Homeopátia    A bioenergetikusnál  Zeneterápia 
___________________________
 

 

 
Én csak gyógyítok, aki meggyógyít: Isten. Ambroise Pare   

          
          Dr. Alexander Sztrasnij
  
      
   
             természetgyógyasz                        
Rendel: Pécsett,
Őz utca 3/b szám alatt   
Bejelentkezés:
72/214-084
                        30/314-3-314
- es telefonon
 

                              
Főoldal

Home
______________